Tanyakutatási konferencia zajlott a PKE-n

Az elmúlt héten Tanyakutatás a Kárpát-medencében címmel szerveztek konferenciát a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), amelynek keretében a PKE és a Debreceni Egyetem egy-egy szakkollégiuma együttműködési megállapodást írt alá.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adott otthont a Tanyakutatás a Kárpát-medencében című konferenciának, amelynek fő témája a tanya- és agrárkutatás volt. Az egyetemen aulájában lezajlott konferencián elsőként dr. Flóra Gábor, az egyetem rektor-helyettese köszöntötte a megjelenteket, többek között kiemelve azt, hogy a PKE a régió magyar anyanyelvű felsőfokú oktatásának fellegvára, melynek küldetése a nemzeti identitás megőrzése.

Köszöntő beszédet mondott Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanyán élő generációk nemzedékről nemzedékre adják át termesztési-tenyésztési hagyományaikat, a gazdálkodásban megszerzett és felhalmozott tudásanyagot, és hozzájárulnak a magyar táj fenntartható használatához, a heterogén termelési kultúra megőrzéséhez. Ezt támogatja a Földművelésügyi Minisztérium azzal is, hogy felkarol olyan határon túli kutatásokat és projekteket, amelyek lehetőséget adnak a határon túli szervezeteknek, kutatóknak a külterületi életformához, gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó tapasztalatok összegyűjtésére. A tanya a biodiverzitás egyik letéteményese is, ugyanakkor sajátos néprajzi, építészeti formákat hozott létre, ezért 2017-ben a magyar tanyát felvették a hungarikumok sorába.

Szakáli István Loránd kiemelte: ahhoz, hogy a tanyavilág jelenét és jövőbeli lehetőségeit, fejlesztési céljait pontosan meghatározhassuk, szükség van az alföldi tanyás térségek mellett egy komplex, az egész országra, illetve a határon túlra is kiterjedő tanyafelmérés megvalósítására, és a felmért területek összekapcsolására, mint ahogy például a Partium is az Alföldünkkel egy természetföldrajzi egységet képez.

Egy 2015-ös magyarországi felmérés szerint 95 ezer tanya működött, amelyeken közel kétszázezer ember élt. Mint mondta, a magyar kormány az elmúlt nyolc évben mintegy 8 milliárd forinttal támogatta a tanyákon élőket, és a támogatást valamilyen formában kiterjesztik a külhonban tanyákon élő magyar gazdákra is. Ennek egyik elemeként az idén az Év Tanyája mellett díjazni fogják az Év Határon Túli Magyar tanyáját is. A köszöntők után Lantos Gergely, az FM főosztályvezető-helyettese a Magyarország hét megyéjében végzett tanyakutatás eredményeit ismertette. Ugyanezt tette Székelyföld vonatkozásában dr. Ambrus Tünde, a Sapientia Egyetem tanára is.

Szünet után együttműködési szerződést írt alá a PKE Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) és a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiuma. A PKE 2007 óta áll kapcsolatban a Hatvani István Szakkollégiummal, nagyon sok közös programjuk volt, ezért már elég régen felvetődött az, hogy össze kellene hangolni a munkát. A PTKI-t 2015-ben hozták létre, és most érkezett el a pillanat a stratégiai partnerség megkötésére.

Az együttműködési megállapodást a debreceni fél részéről dr. Pintér Ákos, a szakkollégium igazgatója, Körösi Zoltán, valamint Uri Dénes Mihály, a szakkollégium titkára, illetve szaktanára, a PKE részéről dr. Pálfi József rektor és dr. Debrenti Edith, a PTKI igazgatója írták alá. Az együttműködési megállapodás aláírása után különböző agrárkutatási témakörű előadásokkal folytatódott a konferencia.

A konferencián több, a szakterületet érintő szakmai előadás is elhangzott: Fogarasi József, dr. Miskó Krisztina, Vígh Enikő Zita Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), Tankó László, a Lámpás Társaság tagja, dr. Szabó Dorottya, Dr. Rácz Katalin (AKI), Szilágyi Varga Zsuzsa PTKI-kutató.

Csomortányi István előadása
Csomortányi István előadása

Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvivője az érmelléki falugazdász hálózat kiépítéséről tartott előadást, amelyben kifejtette: a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium 2016-ban egy, 2017 második felétől két falugazdász munkáját támogatja Bihar megyében. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete a Partiumi Keresztény Egyetemen a Debreceni Egyetem kihelyezett tagozataként működő agrármérnöki szak két korábbi hallgatóját tudta ez által munkába állítani. A tavalyi év december 5-én, Budapesten, a minisztérium által szervezett Összefogás Fórum alkalmából az ÉGE, több más erdélyi és partiumi gazdaegyesülettel közösen, alá is írta a hálózat bővítéséről szóló előzetes megállapodást, mely szerint 2018-ban mintegy 100 falugazdász kezdheti majd meg munkáját szerte a külhoni területeken. Elsődleges feladatuk a szakmai és pályázati tanácsadás lesz, de, ahogyan eddig is tették, a vidéki kultúra megismertetésében, a népi hagyományok ápolásában, egyfajta közösségszervezőkként is részt vállalnak majd. Egyik fontos eredménye eddigi munkájuknak az egyre népszerűbb helyi termékeknek szánt vásárok beindítása és az érmelléki márkanév létrehozatala.

A konferencia alkalmával bemutatásra került Szilágyi Ferenc Partium – településföldrajz és agrárium című kötete is.

A rendezvényt a Partiumi Területi Kutatások Intézete a Földművelésügyi Minisztériummal, az Érintő Egyesülettel és az Érmelléki Gazdák Egyesületével közösen szervezték.

További képek a konferenciáról ide kattintva érhetőek el.

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük