A környezettudatos, precíziós gazdálkodás

Január 18-án, csütörtökön került sor a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a II. Kukorica és búza konferenciára, amely a környezettudatos, precíziós gazdálkodás alapjaira helyezte a fő hangsúlyt, és amelyen az Érmelléki Gazdák Egyesületének öt tagja is részt vett, kettő közülük falugazdász minőségben.

A konferencia családi gazdálkodók, őstermelők, agrár vállalatok, gépforgalmazók, inputgyártó vállalatok képviselői, integrátorcégek képviselői, szaktanácsadók agrárszervezetek képviselői számára szolgált hasznos ismeretekkel. Az eseményt Bóné Tímea főszervező, a Magro.hu online mezőgazdasági piactér egyik alapítója, Dr. Komlósi István, az egyetem dékánja, valamint Kotormán István, a Swedsteel-Metechno Kft. fejlesztési vezetője, az esemény főtámogatója nyitotta meg.

A rendezvényre csaknem háromszáz gazdálkodó érkezett az ország minden részéből, sőt Kárpátaljáról, Erdélyből és a Partiumból is regisztráltak érdeklődők, hogy korszerű szakmai ismeretekre tegyenek szert.

Megfelelő vetőmag-kiválasztással, modern technológiával és energiatakarékos gazdálkodással a magyar kukorica- és búzatermelők is felvehetik a versenyt a nyugat-európai gazdálkodókkal – bizonyítják a Debreceni Egyetem kutatásai.

Magyarország szántóinak nagy részét a kukorica és a búza foglalja el, mindkét növény vetésterülete körülbelül 1 millió 200 ezer hektár, így meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaságban és a GDP-ben. Ugyanakkor a termesztés hatékonysága még mindig elmarad Nyugat-Európáétól és a tengeren túli országokétól – fejtették ki egybehangzóan a felszólalók, akik szerint a probléma megoldása a precíziós termesztésben rejlik.

„Azt tesszük, amit 150 évvel ezelőtt az alapító atyáink megfogalmaztak: tudást nyújtunk a Tiszántúl gazdálkodóinak. A Debreceni Egyetem agrárkarának az a célja, hogy Közép-Európa mezőgazdaságban meghatározó tudáselőállító-továbbító intézménye legyen. Küldetésünk továbbá, hogy víz-, energiatakarékos, környezetbarát és gazdaságos élelmiszerellátást valósítsunk meg, ami valójában a körforgásos biomassza gazdálkodásnak az alapja. Ebbe illeszkednek az előadások is, sőt a kar pályázatai is ezt a filozófiát támogatják” – hangsúlyozta Komlósi István, az egyetem dékánja.

„2020 után egy más alapokon működő támogatási rendszer lesz, erre az új kihívásra minden gazdálkodónak fel kell készülnie. A környezettudatos, precíziós gazdálkodásnak az alapjait mindenkinek el kell sajátítani, aki mezőgazdasággal foglalkozik, mert akkor talán a támogatási források fennmaradhatnak azon a szinten, mint ahol ma állnak. Ez azonban a szakmai alapok bővítése, új információk szerzése nélkül elképzelhetetlen, ezért fontos ez a mai konferencia” – emelte ki Farkas Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke is.

A tanácskozáson 16 kiváló szakember mutatta be a kukorica- és a búzatermesztéssel kapcsolatos legújabb ismereteket.

Az előadások témái között szerepelt az aszály okozta problémák, a vetőmagválasztás, milyen pluszt tudnak hozzátenni az organikus készítmények a kukorica tápanyag ellátásához, az élő algás lombtrágya használata a gabonatermesztésben, a talaj szükséges nitrogén mennyisége, változások a kukorica kártevői között és hogyan lehet védekezni ellene. Továbbá melyek a legnagyobb hibák, amiket a terménytárolásban elkövetnek a gazdák, mit jelent és mit eredményezhet a csúcstechnika alkalmazása a szántóföldi növénytermesztésben, hogyan kezdjünk az öntözési rendszer kialakításához voltak.

A konferencia kötetlen beszélgetéssel, tapasztalatcserével zárult.

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük