Kártevők elleni előrejelző rendszer indult

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete a 2019-es év során egy olyan rendszert kíván kiépíteni, melynek segítségével a szervezet falugazdászai a gyümölcsösökkel rendelkező gazdálkodókat kívánják naprakész információkkal ellátni a kártevők elleni védekezésben.

A rendszer alapja az előrejelző rendszer, mely működési elve a következő: a falugazdászok a Belényesi – medence falvaitól megkezdve egész a Szamoshátig (Szamoskóród településig) feromon csapdákat helyeztek ki, melyek segítségével megállapítható az egyes kártevők rajzási csúcsa. Ennek megfelelően az egyesület oldalára minden egyes azonosított kártevő rajzási ideje felkerül, kiegészítve annak tulajdonságaival, ismertetőjegyeivel és az ellene való védekezési lehetőségekkel.

A kihelyezett rovarcsapdák eredményei nyomán elmondható, hogy a keleti gyümölcsmoly rajzási csúcsa elérkezett április 19-én. Az alábbiakban a kártevő és az ellene való védekezés kerül bemutatásra.

Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) Forrás: Wikipedia

Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja, a fajt Ázsiából hurcolták be. Erősen polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei ringószilva, kajszibarack, körte, birs és naspolya. A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–4 nemzedéke kelhet ki. A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba. Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a monília is károsítja. Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak (Grapholita funebrana), nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit. A napjainkban használt keleti gyümölcsmoly feromon csapdák már 90%-ban fogják a keleti gyümölcsmolyok imágókat, és csak elvétve találni bennük szilvamoly hím egyedeket is. A napjainkban forgalmazott szilvamoly és keleti gyümölcsmoly szexferomon csapdák tehát megfelelő szelektivitással és megbízhatóan működnek. A védekezés hatékonysága a rajzás időpontjának kiszámításán múlik.

Vegyszeres védekezés:

A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezendő el, a készítmény és az időpont megválasztása mindig attól függ, hogy a kártevő melyik alakja ellen szeretnénk védekezni. Ha a lárvákat gyérítenénk, akkor pl. kitinszintézis gátló szerekkel érdemes védekezni, de az ingerület átvitelt gátló készítmények a piretroidok hatásosak lesznek a lárvák és az imágók ellen is. A védekezést a következő vegyszerek valamelyikével: Calypso 480 EC (0,1%), Basudin 600 (0,1%), Diazol 60 EC (0,1%), Nurelle D (0,1%), Metanion 48 EC (0,2%), Sumithion Super (0,1%), Pyrinex 48 EC (0,2%), Ultracid 40 WP (0,1%), Zolone EC (0,2%) végezhetjük.

Ökológiai védekezés:

A faj elszaporodásának korlátozásában jelentős szerepet játszhat a Trichogramma tojásparazita fürkészdarazsak és más hasznos Hymenoptera rendbe tartozó fajok. Ezen fajok megtelepedését rovargarázs kihelyezésével és más megtelepedést segítő alkalmatosságokkal, mint például felhalmozott növényi részek (ágak, nád, napraforgó szár stb.) kupacozásával, előfúrt tűzifával, vályogtéglával segíthetjük. Az alacsony peszticidterhelés szintje ezen fajok fennmaradását és hasznos tevékenységét lehetővé teszi.

Feromoncsapda

Keleti gyümölcsmoly ellen védekezhetünk hernyófogó övekkel. A fák törzsére 20 cm széles hullámkarton-csíkokat kötözünk 50–70 cm-es magasságban. Ezek nyílásaiba költöznek a bebábozódáshoz készülő hernyók. Az öveket májusban kell kihelyezni, és október végéig 7-10 naponta cserélni. Mivel az övek réseiben hasznos rovarok is menedéket találnak, az összegyűjtött öveket lehetőség szerint ne égessük el, hanem szúnyoghálóval fedett hordóban gyűjtsük. Így a hasznos rovarok ki tudnak szabadulni.

Bió ültetvényekben a Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítmény használatával mérsékelhetjük (Dipel, Foray) kártételét, valamint a legújabb, gyümölcsmolyok elleni védekezési eljárás a feromon légtértelítés, vagy más néven konfúziós technika (Isomate CLR). Az eljárás során a keleti gyümölcsmoly mesterségesen előállított szexferomonját juttatjuk ki az ültetvénybe olyan töménységben, hogy elfedje a nőstény almamolyok természetes szexferomonját, így téve lehetetlenné a hímek rátalálását a nőstényekre. A párosodás elmaradásával a nőstény petéi nem termékenyülnek meg és így a kárt okozó hernyók sem fognak megjelenni.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük