Kárpát-medencei fiatal mezőgazdászok találkozója zajlott Nagyváradon

Augusztus 23-25. között került sor Nagyváradon a II. Kárpát-medencei fiatal mezőgazdászok találkozójára, amelyet a tavalyihoz hasonlóan az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezett. A 2018-as évben megtartott rendezvény igazolta, hogy igény van az ilyen jellegű találkozókra, megbeszélésekre, tapasztalatcserékre. Az eseményen a partiumiakon kívül Székelyföldről, Kárpátaljáról, Hajdú-Bihar megyéből, valamint Budapestről és Kaposvárról érkeztek fiatal mezőgazdászok. Ebben az esztendőben is az volt a cél, hogy a fiatal gazdálkodóknak legyen lehetőségük leülni nemzettársaikkal, megosztani tapasztalataikat, illetve új gazdálkodási lehetőségeket ismerhessenek meg.

Az idei eseményt háromnaposra tervezték, első nap az ismerkedésé volt, majd este a székelyhídi dombok levét kóstolhatták meg Czapp Árpád és fia jóvoltából, előbbi, mint szakavatott székelyhídi borász kiselőadást is tartott a helyi szőlőtermesztésről, illetve az ágazatban rejlő lehetőségekről.

Másnap olyan érmelléki gazdaságba látogattak el, melyet szintén fiatal gazdálkodók tartanak fenn. Ilyen volt a biharfélegyházi Sajti Viktória és Cser Zsolt levendula és körömvirág farmja, amelyet eddig csak munkahely mellett és hobbiszinten művelnek, de a közeljövőben szándékukban áll a farm korszerűsítése, bővítése is, ugyanis hamarosan főállásban szeretnék mindkét növényt termeszteni, illetve megélhetési forrássá tenni. Ezt megelőzően a Magyarok Kenyere program zárónapján a fiatal gazdák a nagyváradi EMNT-irodában is jelen lehettek, ahol éppen az úrvacsorai kenyerek kiosztása zajlott. Így a megszentelt kenyerekből ők is kaptak kóstolót.

Délután Szalacsra autóztak, az ezer pince hazájába, majd ugyanott a Kéri Gáspár alapította tájházat is meglátogatták, amelyet eredetileg egy 19. század közepén épített zsellérházból alakított ki, és mentett át az utókornak. Az itteni látogatás célja a faluturizmus alapjaival való ismerkedés volt, amelynek az Érmelléken leginkább az ősi pincék és a tájházak adnak keretet a néprajzi, történelmi értékek megőrzésében, bemutatásában, és ezen értékek közvetítésében. Ezen kívül az anyagi kultúra hordozói is egyben. Az épületek, a tárgyak, a bútorok, a történelmi emlékek az elődök életének, munkájának tükre és tanulság, példa a ma élők számára, de jelentős az esztétikai és az anyagi értékük is. Ezeknek a tárgyaknak, épületeknek a többsége pótolhatatlan, ezért kell rájuk nagyon vigyázni – fejtette ki többek között Szűcs György, az Ottományi Kiállítóház vezetője, aki ez esetben az idegenvezetői szerepet töltötte be. A délutánba belefért egy jó kis hegyközszentmiklósi termálfürdőzés is, ahol a házigazdák meg is vendégelték a fiatalokat.

A találkozóra érkezett ifjú gazdálkodók az Érmellékkel és a Hegyközzel való ismerkedés mellett Nagyvárad és környékének értékeiről is hallhattak Farkas László váradi helytörténésztől, aki a Szent László tértől a Fekete Sas palotán át a várig kalauzolta el a vendégeket, bemutatva nekik Szent László városát és a letűnt korok emlékeit. A várudvaron alkalmuk nyílt az éppen ott zajló kézműves vásár portékáit is megszemlélni, vásárfiát beszerezni.

A rendezvény ideje alatt az ellátást a gazdaegyesület, a szállást pedig az Arany János Kollégium biztosította. A háromnapos találkozón mintegy 40 fiatal gyarapította tapasztalatait. Az eseményt a Magyar Kormány támogatta a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül.

További képek itt.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük