Néhány nappal a Kárpát-medencei búzaösszeöntés előtt az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében a partiumi gazdák is egybeöntötték az idei búzát, amelyből mint minden esztendőben, augusztus 20-án a Szent László téren megszentelendő-megáldandó kenyereket is megsütik, és amelyekből az árvaházak mellett az adományozó települések egyházközségeinek is jut az Úr asztalára.
A Kárpát-medencei búzát július 31-én, pénteken öntötték össze az idén tízéves Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem projekt keretében. Az eseményre jelképesen a történelmi Magyarország közepén, a Békés megyei Szarvason került sor. Az Érmelléki Gazdák Egyesületét Ványi Attila, a gazdaszervezet elnöke és Moldován Gellért képviselte, aki az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke, valamint a nagyváradi kenyérszentelés megszervezésének oszlopos tagja. Az összeöntésen ők ürítették a közösbe a régió jelképes mennyiségű búzáját.
A szarvasi eseményen jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepén elmondott köszöntőjében többek között hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikát a magyar öntudatra, önbizalomra és a nemzeti önrendelkezésre kell építeni.
Így nyerhető vissza az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország a magyarok országának – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.
A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld
gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész
nemzeti kormányokat kívánt, amelyek meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa
értékeit az Európai Unióban.
Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák
munkáját köszönte meg, amelyet idén az időjárási szélsőségek és a
koronavírus-járvány is nehezített.
Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek
eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és
ejtenek azért, hogy minden család és rászoruló asztalán ott legyen
Istennek eme áldása.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős
államtitkár szerint ez az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a
magyar. Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is
történt, az identitásőrző programok mellett 2014–2015-ben elindultak a
határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások
segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal
szemben – mondta.
A koronavírus megerősítette a magyar közösségeket, így már nemcsak a
nemzeti összetartozás, hanem a magyar szolidaritás évéről is lehet
beszélni – közölte.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek
Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról
beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, jelezve,
hogy „egy kenyéren vagyunk” mindannyian Kárpát-medence-szerte.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
(NAK) elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze,
tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt
az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon
túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.
Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány
kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása
15 millió magyar összetartozását szimbolizálja, amely évről évre
megerősít bennünket abban, hogy a Kárpát-medence kenyere a magyarok és
az irgalmasság kenyere is egyben.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője arról
beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona is
egyben, ugyanakkor Babák Mihály (Fidesz), Szarvas város
polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre nem véletlenül esett a
választás a Trianon előtti Magyarország középpontjára.
Az
eseményen Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes nem személyesen ugyan, de
kivetítőn beszélt a kenyér szentségéről, a keresztény irgalmasságról,
valamint az adakozás Istennek tetsző mivoltáról. Az esemény hivatalos
része kulturális és hagyományőrző műsorral ért véget.
Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a
kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték föléje
–, ökumenikus szertartás keretében megáldották, majd zsákokba rakták, és
a Hortobágyról hozott négy szürkemarha vontatta szekérrel Magyarország
egyetlen, ma is működő lóvontatású szárazmalmában (1836-ban épült),
látványőrlés közepette megőrölték. Az országban ez a szárazmalom
dolgozott a legtovább, csak 1962-ben fejezte be működését. 1912-62
között kölest hántott, kukoricát és árpát is darált
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig
tart, Erdélyben és a Partiumban, mint minden esztendőben augusztus 10.
az utolsó nap.