Védjük gyümölcsfáinkat a rajzó almamoly ellen

Az elmúlt napokban megkezdődött az almamoly rajzása az Érmelléki Gazdák Egyesülete által kihelyezett rovarcsapdák adatai alapján. Az alábbiakban részletesen megismerkedhetünk a fajjal.

Az almamoly (Cydia pomonella) a valódi lepkék alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik legelterjedtebb faja Európában, őshonos fajról beszélhetünk. Lárvája okozza a kukacos almát, ami miatt a gyümölcs idejekorán lehullik és kárba vész, vagy pedig a szüretelt almát teszi kevésbé vonzóvá.

Az almamoly a gyümölcsfák termésében élő, mérsékelten polifág faj. Eredeti hazai gazdanövényei a középhegységi erdők vad gyümölcsfajai lehettek (vadalma, vadkörte, berkenye). Ma leginkább az almaféléket károsítja, fő tápnövényei az alma, körte, naspolya, birsalma és berkenyefajok, valamint más alárendelt gyümölcsfákat (dió, kajszibarack) is károsít.

Hazánkban 2, extrém meleg, hosszú nyár esetén 3 nemzedékben rajzik. Az első nemzedék rajzása melegebb vidékeken április közepén, hűvösebb régiókban május elején kezdődik. Az első almamoly nemzedék még általában hűvös időben repül, a hímek és nőstények párosodása az első melegebb estéken zajlik le, ebben az időszakban a nőstények még csak a levelekre, ágakra tudják lerakni a petéiket, hiszen ilyenkor még nincs fejlődő alma. A második almamolynemzedék imágói július elején kezdenek rajzani. Viszont itt az almamoly bevet egy különleges trükköt: nem minden első nemzedékes báb kel ki júliusban, egy részük áttelel, és csak jövőre alakul imágóvá!

Július-augusztusban a magas hőmérsékletnek köszönhetően minden gyorsabban zajlik le, a megtermékenyített nőstények ekkor már közvetlenül a fejlődő almákra rakják petéiket. A petékből kikelő lárvák szinte azonnal berágnak a gyümölcsbe, ezért nehezen elérhetőek a rovarölő szerek számára. Egy lárva több almát is károsít, különösen a csokrosan hagyott almák esetében, ahol az összeérő pontokon átrág a hernyó a szomszédos almákba is, növelve ezzel a kártételt. Az almamoly rajzása átlagos években augusztus közepén-végén leáll, a kifejlett utolsó stádiumú lárvák telelőre vonulnak. Meleg években egy harmadik nemzedék kialakulására is, amely a legrosszabb időszakban, a szüret közben károsít augusztus-szeptemberben. A kifejlett lárvák ősszel a fakéreg repedéseiben, sűrű szövedékben, úgynevezett kokonban rejtőznek el és így telelnek át. A tél folyamán akár a -30 ºC-t is károsodás nélkül túlélik. Tavasszal, az idő melegedésével a kifejlett lárva bebábozódik és április közepétől imágóként fejezi be életciklusát. A védekezés hatékonysága a rajzás időpontjának kiszámításán múlik.

Az almamoly életciklusa

Vegyszeres védekezés:

A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezendő el, amikor már nagy számban megjelentek a fiatal lárvák. A permetezést a Calypso 0,3 l/ha-os dózisával a rajzás erősségétől és időtartamától függően, 7-14 naponta, 2-3 alkalommal javasolt ismételni. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a permetezés a fiatal tojások (“feketefej állapot” előtt) és a fiatal lárvák (L1) ellen irányul. A kitinszintézis gátló Alsystin is jó megoldás. A védekezést 0,5 kg/ha dózisban közvetlenül a tojásrakás megkezdésekor kezdje el. A kezelést elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva ismételje meg. Ha nagyon erős előző évi fertőzés után tavasszal az almamoly első nemzedékének rajzása már az elejétől nagyon erős, akkor indokolt a készítményt más rovarölő szerrel (pl. Thiodan) tankkombinációban kijuttatni.

Ökológiai védekezés:

Az almamolyok elleni biológiai védekezés nehézkes, mert a hernyókat a gyümölcs jól védi. A faj elszaporodásának korlátozásában jelentős szerepet játszhat a Trichogramma tojásparazita fürkészdarazsak és más hasznos Hymenoptera rendbe tartozó fajok. Ezen fajok megtelepedését rovargarázs kihelyezésével és más megtelepedést segítő alkalmatosságokkal, mint például felhalmozott növényi részek (ágak, nád, napraforgószár stb.) kupacozásával, előfúrt tűzifával, vályogtéglával segíthetjük. Az alacsony peszticidterhelés szintje ezen fajok fennmaradását és hasznos tevékenységét lehetővé teszi.

A megkárosított almák

Bió ültetvényekben a biológiai védekezés leggyakoribb módszere a gralulovírus (CMGV), aminek vizes oldatával bepermetezik a fát és a terméseket. Miközben a lárvák a kis gyümölcsökön a befúrási helyet keresik, a vírus a tápcsatornájukba kerül. A megbetegedett lárva abbahagyja a táplálkozást és 3-7 nap után elpusztul.

Az almamoly ellen védekezhetünk hernyófogó övekkel. A fák törzsére 20 cm széles hullámkarton-csíkokat kötözünk 50–70 cm-es magasságban. Ezek nyílásaiba költöznek a bebábozódáshoz készülő hernyók. Az öveket májusban kell kihelyezni, és október végéig 7-10 naponta cserélni. Mivel az övek réseiben hasznos rovarok is menedéket találnak, az összegyűjtött öveket lehetőség szerint ne égessük el, hanem szúnyoghálóval fedett hordóban gyűjtsük. Így a hasznos rovarok ki tudnak szabadulni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük