Rozsarató és tarlóhántó ünnep volt a hétvégén Albison

A meghirdetett program szerint az albisi Kútfői domboldalban koradélután kezdtek gyülekezni a résztvevő aratók csapatai és a mintegy kétszáz érdeklődő. Az helyi óvodások és kisiskolások előadásában meghallgatott népdalok után az asszonyvásári Barta Renáta dalait kísérte citerazenével Bertalan Attila, majd az érbogyoszlói népdalkórus lépett fel. Külön köszönet illeti a már a nyolcvanadik életévét is betöltött Szabó Sándor bácsit, aki arról beszélt, hogyan is zajlott egykor az aratás, melyhez ezúttal négy érmelléki település csapatai sorakoztak fel, három-három fővel, csapatonként egy kaszás, egy marokszedő és egy kévekötő részvételével. A rendet az albisi csapat nyitotta meg, melyhez hamar felzárkóztak a szalacsi, érmihályfalvi és az érsemjéni aratók. Ez idő alatt a régi aratásra még jól emlékező idősebbek hangos szóval igazgatták a hagyományok felelevenítésére vállalkozott, de kevésbé gyakorlott aratókat, egymással is gyakorlati vitába bocsátkozva például arról, hogy hány kévéből és hogyan kell rakni a keresztet. A bemutató utolsó részében két lóvontatású ekével az albisiak és a szalacsiak mutatták be, hogy a szárazság ellenére gépek nélkül is fel lehet törni a tarlót.

A jókedvű munka jutalmaképpen az érmihályfalviak és érsemjéniek díjnyertes receptje szerint az egyesület elnöke, Ványi Attila irányításával készített cipóban tálalt tárkonyos ragulevest kóstolhatták meg a résztvevők.

A nap zárásaképpen a szervezők aratóbálra hívták a község lakóit. Külön köszönet illeti a Néppárt három helyi tanácsosát: Sárkány Jánost, Mészáros Zoltánt és Molnár Tibort, illetve Sárkány Szabolcsot és nejét, akik a szervezés oroszlán részét magukra vállalva vendégelték meg a mintegy négyszáz bálozót. A hajnalig tartó jókedvhez a monospetri Miklós zenekar húzta talpalávalót.

Ahogyan azt Laskovics Istvántól, az egyesület irodavezetőjétől megtudtuk, habár sokan nem bíztak a sikerben, mégis bebizonyosodott, hogy van igény a hasonló rendezvényekre és a komoly érdeklődésre való tekintettel, a hagyományápolás nemes céljával jövőre is megszervezik az Érmelléken a rozsarató ünnepet, ahova várják a települések jelentkezését a következő helyszín megtalálásához, egyúttal megköszönte a rendezvény fő támogatóinak, a Bethlen Gábor Alapnak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és a Partiumi Autonómiatanácsnak a segítségét is.

Összegzésképpen elmondhatjuk, nem csupán lehet, de érdemes a természettel összhangban élni. Ezt igazolva a jólvégzett fáradtságos munka után, az aratás lezárultával az időjárás is megenyhült, csillapítva a napok óta kínzó kánikulát.

Érmelléki Gazdák Egyesülete

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük