Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) március 3-án, szombaton agrárkonferenciát szervezett a szalacsi művelődési házban, mely eseményen az érmelléki, a hegyközi és más bihari településekről érkező gazdák mellett Szatmár megyei és szilágysági mezőgazdászok és állattenyésztők is képviseltették magukat.
Az V. Agrárkonferenciára érkező vendégeket és gazdákat Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője köszöntötte, majd átadta a szót Czaholi Tibornak, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviselőjének, aki Bereczki Erika közreműködésével (kivetített tartalom segítségével) tartott ismertetőt a jelenlévők számára, az ügynökségen keresztül elérhető támogatási lehetőségekről. A gazdák szórólapokat is kaptak az ügynökség képviselőitől, amelyekből részletekbe menően tájékozódhatnak az állattartás ágazataitól a területalapú támogatásig, mi több, a román kormány 2014–2020-as időszakot felölelő mezőgazdasági fejlesztési terveiről is.
Az ismertető után Papp Csaba, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének meghívottja, a mangalica fajtamegőrzési, tenyésztési és tartási tudnivalóiról tartott expozét. Ezt megelőzően Csomortányi István utalt arra, hogy február közepén, Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) konferenciáján az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében közös szándéknyilatkozatot írt alá, mely szándéknyilatkozatban az aláíró szervezetek és személyek elkötelezték magukat az őshonos magyar fajtának számító mangalica védelmére.
Párhuzamosan a magyarországi mangalicatenyésztési lehetőségekkel, Marius Ştefan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója ismertette a hazai mezőgazdasági minisztérium mangalicaprogramját. Mint mondta, a kormányprogramba bekapcsolódó tenyésztőknek a felhizlalt mangalicaállomány (egyelőre gazdánként legtöbb 10 malaccal támogatja a kormány a programot) felét előre meghatározott áron át kell adniuk egy húsfeldolgozónak 11 lejes kötött áron (Bihar megyében a belényesi és a nagyszalontai feldolgozó veszi át).
Hozzátette: a minisztériumi adatok szerint a tenyésztők többsége az elmúlt évtizedekben lemondott a mangalica tenyésztéséről, de szerencsére voltak olyan lelkes állattartók, akik megőrizték a fajtát. Jelenleg kicsi a hazai mangalicaállomány, de a kormány részéről érkező támogatással minden bizonnyal gyarapodni fog – vélte az aligazgató.
Mint tapasztalt libatenyésztő, beszélt a libatartás lehetőségeiről is, mint az egyik ígéretes jövedelmező állattenyésztési ágazatról. Mint mondta, bélfenyéri farmján hortobágyi fehér lúd fajtával foglalkozik, amelynek nem csak a húsát, de a tollát is értékesíteni lehet. Tapasztalatait a kávészünetben megosztotta az ágazat után érdeklődőkkel is.
Szünet után Ványi Attila, az ÉGE elnöke tartotta meg az egyesület éves beszámolóját, majd Kun Attila pályázatíró tájékoztatta az érdeklődőket a Családi Gazdaságok-program pályázati lehetőségeiről, illetve elérhetőséget hagyott azoknak, akik igénybe szeretnék venni segítségét a lehetőségek kiaknázásában.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja is.
A szakmai fórumon 23 településről 120 mezőgazdásznak és állattenyésztőnek nyílt lehetősége gazdagítani ismereteit, illetve megosztani tapasztalatait, a konferenciát követő kötetlen beszélgetések és ebéd során.
Az eseményt a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatta.
További képek a konferenciáról ide kattintva érhetőek el:
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete
