Gazdakonferenciát szervezett az Érmelléki Gazdák Egyesülete Szentjobbon

Jelképes helyszínen, a magyar történelem egyik fontos településén, Szentjobbon tartotta meg az Érmelléki Gazdák Egyesülete éves, immár hatodik gazdakonferenciáját, március 3-án, vasárnap. A rendezvényen megjelent több mint 150 regisztrált vendéget házigazdai minőségében a település független polgármestere, Molnár József köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számú érdeklődő gazda részvétele mellett zajló programnak adhattak helyet.

A konferencia szervezői részéről Csomortányi István, az egyesület ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket, kiemelve, hogy az esemény iránti érdeklődés az elmúlt években akkorára nőtt, hogy ezúttal az általános témájú előadásokat követően már két szekcióra bontva kellett azt megszervezni, külön a szántóföldi művelés iránt érdeklődőknek és külön a szőlős- és gyümölcsös gazdák számára meghívott előadókkal. Csomortányi kiemelte, hogy az egyesület és az Agrárminisztérium sok éves együttműködése nyomán jelenleg hat falugazdász segíti a bihari gazdák munkáját.

A résztvevőket a rendezvényt jelenlétével megtisztelő Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szintén köszöntötte. Beszédében elmondta, egyre több erő hat abban az irányban, hogy fiataljaink ne itthon találjanak megélhetést, egyrészt a jól ismert hazai viszonyok miatt, másrészt az egyre inkább szervezetten működő nyugati munkaerő elszívásnak köszönhetően.  E folyamatok megállítása közös feladat, éppen ezért előremutató az érmellékiek gazdaszervezetének munkája, ugyanakkor köszönet jár Magyarország kormányának azokért a programokért, melyek az utóbbi időszakban a gazdák támogatására elindulhattak. Az Érmellék jobb sorsra érdemes településeinek újbóli felvirágoztatásának ügye szoros összefüggésben áll a gazdák, a családi gazdaságok helyzetével és lehetőségeivel, hangzott el.

Skapinyec Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat igazgatója is jelen volt a szentjobbi konferencián.

Első előadóként Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. igazgatója számolt be a hálózat tevékenységéről. Elmondta, hogy több átalakítást követően a folyamatosan bővülő hálózatnak Erdélyben már hét irodája működik, de a lengyelországi Krakkó után éppen Csehországban is irodát készülnek nyitni, illetve az is elhangzott, hogy nem csupán a magyarországi vállalkozásoknak céljuk piacot teremteni, hanem példának okáért az erdélyi irodákhoz a helyi vállalkozók is fordulhatnak tanácsadásért, segítségért. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok esetében Felvidéken maga a hálózat a közvetlen bonyolító, míg Erdélyben a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány. A nemrégiben a nagyobb vállalkozások számára kiírt székelyföldi pályázatok mellett szó esett a családi gazdaságok számára is elérhető programokról, mint amilyen a Maros-mezőségi, vagy a Kolozs-Beszterce-mezőségi volt a 2018-as évben. Az Érmellék vonatkozásában konkrét programról ez idő szerint beszélni még nem lehet, azonban amint konkrétumok lesznek, a részvételhez szükséges információk mindenki számára elérhetővé válnak.

Szólláth Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében volt jelen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei szervezetének képviseletében Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a kamara megyei elnöke szólalt fel, aki tolmácsolta Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének üdvözletét is. Szólláth gyakorló biogazdálkodóként és településvezetőként egy a hajdúvárosi élet majd valamennyi szegmensét előre vivő komplex programról számolt be, melynek része a helyi közmunka, a kiskertek művelését és a háztáji állattartást segítő kezdeményezések, a helyi kézműves termékek előállításának és turizmus segítése épp úgy, mint a helyi pénzként bevezetett, a város gazdaságát segítő Bocskai Korona. Ugyanakkor szó esett a „Nánási Portéka” nevet viselő helyi termék védjegyről, az ezzel kapcsolatos nehézségekről és tapasztalatokról is beszámolt a hallgatóságnak, kiemelve, hogy jelenleg mintegy 40-50 helyi gazdálkodó használja a védjegyet. Az önkormányzat tevékenysége egyébként oly sokrétű, hogy a közelmúltban a helyi gazdálkodók haszonállatait feldolgozó húsüzemet avathattak fel.

Sárközi Zoltán a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokról beszélt előadása során.

A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi irodavezetője, Sárközi Zoltán felszólalásában a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokra fókuszálva kifejtette, hogy a jövőben az iroda feladatai közé fog tartozni a partnerségi viszony kiépítése a partiumi, érmelléki gazdákkal. A hálózat helyi szinten segítséget tud nyújtani, hogy a gazdák sajátos szempontjainak megfelelő mezőgazdasági gépeket gyártó és forgalmazó cégekkel vehessék fel a kapcsolatot.

Novac Ciprian, a  Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) képviseletében a gazdák számára kiemelkedő fontosságú területalapú és jószág után járó mezőgazdasági támogatásokat ismertette 2019-es évre vonatkozóan. Őt követte Kun Attila pályázatíró, aki a mezőgazdasági finanszírozás egy másik fontos ágazatát, a pályázati lehetőségeket ismertette, különös tekintettel a családi gazdaságok lehetőségeire. Az előadó részletesen kitért a témában elérhető, sokszor szerteágazó, de a laikusok számára gyakran elérhetetlen, és követhetetlen információkra.

A szünetet követően Kujáni László, miniszteri kitüntetésben részesült növényvédelmi szakmérnök és felesége, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke, az év agrárembere címet 2014-ben elnyerő Kujáni Lászlóné Cser Olga gyakorló gazdaként a búza, kukorica, napraforgó tápanyag utánpótlása és növényvédelme témakörében tartottak előadást.

A fenti előadásokkal párhuzamosan a szentjobbi polgármesteri hivatal üléstermében dr. Gonda István a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának oktatója „A gyümölcstermesztés művelési rendszerei és perspektívái”  címmel többek között a metszés témakörét érintve tartott fontos előadást az érdeklődő gazdák számára. Őt követően „Az időjárási károk ellenei védekezés lehetőségei a gyümölcstermesztésben” címmel dr. Apáti Ferenc kertészmérnök osztotta meg szerteágazó gyakorlati tapasztalatait a témában.

Végül, de nem utolsó sorban Majoros László borász vette át a szót, aki meglepetésként borkóstolóval egybekötött előadást tartott a szőlőművelés témakörében, „A Tokaj-hegyaljai szőlőművelés és borászat tapasztalatai, tavaszi munkálatok a szőlőültetvényekben” címmel.

Az Agrárminisztérium részéről a falugazdászok munkáját ellenőrző Szépe Ferenc is részt vett a szakmai eseményen. A szervezésből kivette részét a Szilágysági Gazdák Egyesülete, valamint a Hegyközi Gazdák Egyesülete is, a szilágysági gazdákat egy mintegy húsz fős delegáció is képviselte a rendezvényen. A jó hangulatú konferencia kötetlen beszélgetéssel zárult, ahol az előadók és a résztvevő vendégek szeretetvendégség keretében, fehér asztal mellett, kiváló minőségű, a házigazdák által biztosított szentjobbi borok társaságában cserélhettek eszmét.


További fotók a konferenciáról itt találhatók.

Az Érmelléki Gazdák Egyesülete

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük